Mindent a németországi óvodákról
1. Mikor van a beiratkozás?
A gyermekek óvodai ellátási rendszere merőben más, mint Magyarországon. Érdemes szülővé válva erről idejében tájékozódni, mert az egyik hatalmas különbség Magyarországhoz képest, hogy Németországban 3 éves kortól nincs óvodai kötelezettség, ami azzal jár, hogy a gyermekünket nem biztos, hogy 3 éves korában intézményi keretek közé tudjuk adni.
Az elmúlt néhány évben nehezítő tényező továbbá, hogy rengeteg intézményben nagyfokú munkaerőhiány van és emiatt korlátozott létszámban vesznek fel óvodás korú gyermeket.
Elsőbbséget az iskolakezdés előtt álló gyermekek élveznek (Vorschulkinder). Az iskolát megelőző tanévben viszont kötelező minden iskolába készülő gyermeknek az óvoda. Amennyiben adott évben az ő létszámuk nagyobb, a még nem iskolakezdés előtt állók kisebb eséllyel nyernek felvételt az adott óvodai tanévre.
Általános gyakorlat szerint tárgyév februártól márciusig végéig tartó időszakban zajlanak az óvodai nyílt napok és az óvodába történő beiratkozás Mivel szakképzett dolgozókból hiány van, ezért könnyen elképzelhető, hogy gyermekünk várólistára kerül. Általában a szülők gyermeküket a második születésnapja után jelenthetik be az óvodába, mivel a legtöbb tartományban és intézményben a harmadik életévük betöltése után jogosultság van az óvodai helyre.
2. Hogyan és hol kell jelentkezni óvodába?
Németország egyre több tartományában, a legtöbb településen, az óvodai beiratkozás központi rendszerben történik, ami azt jelenti, hogy a lakhely szerint illetékes önkormányzat internetes portálján keresztül elektronikus úton kell benyújtani a jelentkezést.
Ehhez pedig az adott önkormányzat online felületen történt regisztráció után, belépést követően, a menürendszerben tölthetjük le, illetve tölthetjük ki a jelentkezéshez szükséges űrlapot.
A formális követelmények mellett az óvodai beiratkozási időszak is tartományonként eltérő lehet. Pontos tájékoztatást a városháza (Rathaus) illetékes osztályán lehet kérni.
Figyelni kell arra, hogy egy adott település óvodájában csak azoknak a gyermekeknek biztosított a helye, akik lakhely szerint a közigazgatási területhez tartoznak. A szomszédos településen található óvodának/óvodáknak nincs kötelezettségük helyet biztosítani gyermekünknek.
FONTOS! Az online jelentkezési felület csak előzetes regisztrációt követően érhető el.
3. Milyen eljárás keretében történik az óvodai jelentkezés?
A jelentkezési lap formanyomtatványán személyes adatok kitöltése mellett nyilatkozni kell a szülők munkaviszonyáról, munkaidejéről, és pontosan meg kell adni a kívánt gondozási idő igénybevételét, ugyanis az óvodai ellátási díj megfizetése idősávok szerint történik.
Általunk megjelölt és felsorolt intézményeket rangsorolni kell szubjektív tényezőink szerint első helyen megjelölve azt az intézményt, ahova leginkább szeretnénk, hogy a gyermekünk felvételt nyerjen. Értelemszerűen a 2. helyen azt kell megjelölni, ahova ezt követően szeretnénk, hogy bekerüljön és így tovább a meglévő lista alapján. Amennyiben egy községen határain belül több intézmény is elfogadhatónak minősül, akkor egyéb kritériumok alapján születik döntés. Elfogadhatónak tekinthető azon intézmény, amely a lakhelyünktől nem több, mint fél óra távolságra helyezkedik el.
Összességében elmondható, hogy a központosítással a szülőknek egyre kevesebb döntési joga és beleszólása van a gyermeke óvodai elhelyezésében.
Milyen egyéb tényezőket vesznek az intézmények az óvodai beiratkozás során még figyelembe?
Belépési életkor (Eintrittsalter): Németországban 1996 óta alapvetően minden gyermeknek jogában áll a harmadik életévét betöltve óvodai helyet igényelni. Ez a jogosultság viszont általában fél napos gondozást jelent, a bevett gyakorlatban 8-12 óráig!
Lakókörzet (Wohnortnähe): adott közigazgatási területen belül élő gyermekeket vesznek fel az óvodában és más kerületekből vagy településekről származó gyermekeket nem. Ritkán ettől eltérő eljárás keretén belül lehetőség van ún. Gastantrag, vagyis más település óvodai helyre történő kérvény benyújtása. Ennek elbírálása az adott óvodai vezetőjének a hatásköre. De ehhez megfelelő és nyomos indok szükséges!
Családi állapot (Familienstand): az óvodai férőhelyek megállapításánál és kiosztásánál elsőbbséget élveznek az gyermeküket vagy gyermeküket egyedül nevelő szülők (Alleinerziehend) Az Allenerziehende kifejezés a gyermekét egyedül nevelő szülőt jelenti, aki legalább egy 18 év alatti kiskorú gyermeket maga nevel és gondoz. Az egyszülősöknek lehetőségük van az óvodai költségek átvállalását a Landratsamt=járási hivatal erre illetékes osztályán kérvényezni és az ő esetükben az állam kifizeti az óvodai ellátás költségeit. Ezt viszont külön kérvényeztetni kell, nem automatikusan jár egyszülősök esetében.
Gondozási idő hossza (Betreuungszeit): a gondozási idő hossza szintén döntő tényező az óvodába való feltételnél.
Csoportok összeállítása: (Zusammensetzung der Gruppen): Az óvodák az óvodások nemek szerinti összetételét is figyelembe veszik, hogy kiegyensúlyozott arányt teremtsenek a fiúk és lányok között.
Pelenkás gyermek (Wickelkind): Az óvodák nem kötelesek pelenkázandó gyermekeket felvenni, és sokan el is utasítják ezeket. Azonban előzetesen tisztázható, hogy a választott óvoda fogad-e pelenkázandó gyermekeket.
Testvér (Geschwister):A legtöbb óvodában azoknak a gyermekeknek van előnyük a helymegosztásnál, akiknek idősebb testvéreik már ugyanabban az intézménybe járnak.
4. Milyen költségekkel jár az óvoda?
Az óvodai hely költségeit a tartományok egyénileg szabályozzák és az adott település határozza meg, melyben nagy eltérések vannak. Általában a szülők jövedelmeit, a háztartás méretét és a gondozási idő hosszát figyelembe veszik az óvodai díj meghatározásakor.
Mivel Bajorországban élek, vegyük a bajor példát alapul: a bajor állam ún. Beitragszuschuss-t, azaz állami pénzügyi támogatást, nyújt a gyermekgondozási költségekhez.
Bajorország könnyíti a családok terhét az óvodai díjak tekintetében is. 2019. április 1-jétől bevezetésre került törvény alapján a bajor állam havi 100€ pénzügyi támogatást nyújt gyermekenként, havonta, az óvodai időszakra vonatkozóan. A támogatás azon tárgyév szeptember 1-jével kezdődően jár, amikor a gyermek a 3. életévét betölti. Az iskolakezdésig folyósítják. A támogatás minden olyan gyermekét érinti, akit a bajor Gyermeknevelési és Gyermekgondozási Törvény (BayKiBiG) alapján Bajorországban jogosult és jár óvodába. A szülőknek erre vonatkozóan nem kell igénylést benyújtani, hanem az óvodai év megkezdése előtt az óvodával megkötött ún. Betreuungsvertrag (Óvodai gondozási szerződés) tartalmazza a költségtáblázatban ezt a támogatást. A szerződéshez mindkét szülő aláírása szükséges, amennyiben a szülői felügyeleti jogot mindketten gyakorolják. Ettől eltérő szabályozás csak a kizárólagos szülői felügyeleti joggyakorlás esetén áll fenn, amikor azt az egyik vagy a másik szülő gyakorolja.
